Filmvetítés

Andrei Ujică: Nicolae Ceaușescu önéletrajza

2011. február 23., február 24. 16.30 Terror Háza Múzeum

A román diktátor életét feldolgozó, három órás cannes-i nagydíjas dokumentumfilmet a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából két részben vetítik le a Terror Háza Múzeumban. A február 24-i bemutatót kerekasztal-beszélgetés követi, ahol 18 órától a román rendezővel és Szőcs Géza államtitkárral beszélget Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A rendezvény társszervezője a Román Kulturális Intézet.

Út a semmibe

2011. február 25. Uránia Nemzeti Filmszínház

A dokumentumfilm az 1950-es évek elején történt hortobágyi kitelepítésekhez vezető utat és a munkatáborok életét mutatja be a volt kényszermunkások vallomásain keresztül. Tizennyolc áldozat emlékezik vissza az elhurcolás pillanataira, s tárják a néző elé a tábori élet mindennapjait.

A film első bemutatására a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján, 2011. február 25-én kerül sor egy zártkörű vetítés alkalmával. A nagyközönség február 26-tól tekintheti meg az alkotást az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Az Aradi-Beöthy Péter által rendezett dokumentumfilmből a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet támogatásával egy több részből álló oktatófilm is készül középiskolások számára, hogy hiteles és megdöbbentő képsoraival segítse a diákok történelmi ismereteinek bővítését.

Vetítési időpontok:

• Február 25. (péntek), 18:00 h
  Fábri terem
• Február 25. (péntek), 18:00 h
  Csortos terem
• Február 26. (szombat), 16:00 h
  Díszterem
• Február 27. (vasárnap), 16:00 h
  Fábri terem
• Február 28. (hétfő), 11:00 h
  Fábri terem
• Március 1. (kedd), 11:00 h
  Fábri terem
• Március 1. (kedd), 17:00 h
  Díszterem
• Március 2. (szerda), 11:00 h
  Fábri terem
• Március 2. (szerda), 17:00 h
  Díszterem

Feketelistán

Az alábbi összeállításban olyan filmeket gyűjtöttünk össze, amelyek a majd fél évszázados kommunista diktatúra idején készültek hazánkban. Az alkotások hűen tükrözik a szocialista éra mindennapi valóságát, az ideológia és a magánélet között húzódó mély szakadékot. Az összegyűjtött művek ironikus humorral fűszerezve, diszkrét bájjal és objektíven ábrázolva hívják fel a figyelmet a megélt szocializmus hibáira.

Az alkotások egy része jól példázza azt is, hogy a rendszer miként áldozta fel a kultúrát ideológiájának oltárán, döbbenetes cenzúrával szűrve ki a számára nem tetsző műveket. A társadalom "átnevelését" célzó politika részeként a rendszeridegen alkotások évekig dobozba zárva vártak vetítésükre.

Az összeállításban szereplő művek ma egy letűnt korszakot idézve segítik az emlékezést, ahogyan valós képet festenek az elnyomásban élő társadalom mindennapjairól.

• Bacsó Péter: A tanú (1969)
  Főszereplők: Kállai Ferenc, őze Lajos
  Első bemutató: 1979. június 6.
  Az idők során kultuszfilmmé érett alkotás főszerepében Pelikán József gátőr, hithű kommunista áll, aki a személyi kultusz idején is elkötelezetten végzi munkáját és szolgálja a rendszert. Egy alaklommal orvhorgászra csap le, akiről kiderül, hogy régi barátja, Dániel Zoltán, aki jelenleg miniszter. A jó barátnak hála, Pelikán József börtönbe kerül, majd egyre magasabb igazgatói pozíciókba juttatják. Mindennek ára van, amit nyilvánvalóan előbb-utóbb behajtanak rajta. A politikai mókuskerékből kiszállni nemigen lehet… Bacsó Péter filmszatíráját tíz év után ismerhette meg a közönség.
• Bacsó Péter: Te rongyos élet (1983)
  Főszereplő: Udvaros Dorottya
  Az ötvenes években Sziráky Lucy művésznőnek el kell hagynia budapesti villáját, mivel korábban egy grófhoz ment feleségül. Nagy kihívást jelent a primadonna számára a falusi életbe való beilleszkedés, ahol folytatódik az osztályharc, de Lucyt gyorsan befogadják, s hamarosan újra nagy közönség előtt szerepelhet…
• Gábor Pál: Angi Vera (1978)
  Főszereplők: Pap Vera, Dunai Tamás, Pásztor Erzsi, Szabó Éva
  Angi Vera, a film főszereplője árva leány, aki ápolóként dolgozik egy vidéki kórházban. Szókimondó stílusát a vezetés nem tűri, ezért bentlakásos pártiskolába küldi tanulmányai folytatására. Itt ismeri meg Traján Annát, akiben hamar pártfogóra lel. Anna gyűlöl mindent és mindenkit, Angi Verát mégis sikerül megnyernie és hozzáfog az árva „ideológiai” átneveléséhez. Az alkotás az ötvenes évek nyomorúságát tárja a néző elé, amikor még a rendszerhez lojális emberek is áldozatul eshettek.
• Fábri Zoltán: Körhinta (1955)
  Főszereplők: Törőcsik Mari, Soós Imre
  A történet a régi paraszti világ két fiataljának lázadását mutatja be. Egy reménytelennek tűnő szerelem a szülői akarattal szemben. Az édesapa, az öreg Pataki elhatározza, hogy kilép a termelő szövetkezetből. Lányát, Marit Farkas Sándor egyéni gazdához akarja adni, hogy így egyesítsék szomszédos földjeiket. Mari azonban Bíró Mátét, a szövetkezet tagját szereti. Máté a jövő embere, aki új útját keresi. Mari és Máté egy vidám, vásári mulatságon boldogan keringenek együtt a körhintán, ám a szigorú apai szó visszaparancsolja a lányt. A két rivális férfi között egy lakodalmi mulatságon nyílt összecsapásra kerül sor. Mari bejelenti apjának, hogy Mátét szereti. Apja baltával támad rá, ezért a lány elmenekül otthonról. Máté talál rá, hazaviszi, és közli az lány apjával, hogy összeházasodnak. Az öreg Pataki kénytelen feladni a harcot.
• Fábri Zoltán: Gyertek el a névnapomra (1983)
  Főszereplők: Piros Ildikó, Bujtor István, Kállai Ferenc
  Karinthy Ferenc Házszentelő című drámája szolgált irodalmi alapul az 1970-es évek társadalomrajzához. Egy újságírónő magánynyomozása során gyilkosság tárul föl. A kisváros gazdasági és politikai hatalmasságai László-napi ünneplésre gyűlnek össze egy luxusvillában. Az „elvtársak”mulatságát ezúttal azonban egy váratlan incidens zavarja meg. Bíró Andrea barátja kíséretében bejelenti édesapjának, a Vasmű igazgatójának, hogy elköltözik otthonról. Bíró a munkájába és az életébe is belefásult már. Életének egyetlen értelme a lánya. Nem hajlandó tudomásul venni, hogy Andrea felnőtt. Egy vadászfegyverrel, hirtelen felindultságában meglövi a fiút. A fiú nem hal meg, de sikerül őt elmegyógyintézetbe juttatni, nehogy terhelő vallomást tegyen. A jelenlévők, hogy védjék barátjukat és saját egzisztenciájukat, véletlen balesetként állítják be az esetet. Péteri Luca, a helybeli lap újságírója nyomozni kezd az ügyben. Minél közelebb jut az igazsághoz, annál inkább próbálják ellehetetleníteni. Életveszélyes fenyegetéseket kap, telefonját lehallgatják, kikapcsolják, zsarolni próbálják.
• Mészáros Márta: Napló gyermekeimnek (1984)
  Főszereplők: Cinkóczi Zsuzsa, Jan Nowiczki
  Juli, a kamasz lány kisgyerekként vesztette el a szüleit a Szovjetunióban. 1945 után tér haza, több magyar emigránssal együtt. Magdához költöznek, aki társuk volt az emigrációban, és aki most magas beosztásban dolgozik. Magda merev és bizalmatlan, átragadt rá a pártban uralkodó hangulat. Julinak egyetlen kikapcsolódása a mozi, mert nehezen viseli a Magdával való közös életet. Sok időt tölt el együtt Jánossal, a szabadgondolkodású rokonnal, aki a kitörési lehetőséget biztosítja számára nyomasztó világából.
• Jancsó Miklós: Fényes szelek (1968)
  Főszereplők: Balázsovits Lajos, Drahota Andrea, Kovács Kati
  1948-at írunk. A NÉKOSZ mozgalom keretében a forrongó, magyar fiatalok szembe szállnak az egyházzal. A provokáció tárgya egy papi líceum. Vitára kényszerítik az ott tanulókat a líceum mindennapi rendjét felborító fiatalok. Laci, a demokrácia és a meggyőzés híve, ő az, aki komolyan gondolja elveit. Amikor egy katolikus diákot akarnak letartóztatni, akkor inkább lemond. Ekkor a vezetést két lány, Teri és Jutka ragadja magához... Jancsó Miklós ezzel a filmjével a hatalmi erőszak és az emberi alávetettség viszonyát ezúttal a „fényes szellők" korszakán keresztül próbálja modellezni. Egy kollégiumfoglalás eseménytörténetébe sűríti a forradalom természetrajzát. A film a mindenáron való, öncélú, tömeges személytelenségbe tompuló, és hatalmi erőszakba torkolló forradalom veszélyeire hívja fel a figyelmet.
• Maár Gyula: Töredék (2006)
  Főszereplők: Trill Zsolt, Zsótér Sándor
  A film egy katolikus kolostor zárt világában játszódik, nem sokkal a II. világháború befejezése után. A történetet még hitelesebbé teszi, hogy a film fekete-fehérben készült. A háború utáni bizonytalanság a kolostor falain belül is izgalmat kelt. Ebbe az elzárt világba beférkőznek a külvilágban zajló változások, hiszen itt is érzik, hogy egy új „világrend” – a kommunizmus – van születőben. Hatására a kolostori élet kezd megbomlani: van, aki az alkoholba menekül, mert nem tud megbirkózni a rá váró élettel. Az igazi hanyatlást a filmben mégis a kommunista eszmékkel szimpatizáló szerzetes mintája jelenti. Szentül hisz a kommunizmusban, mint az egyetlen járható útban a háború után. Teljesen abszurd módon a mozgalom megkeresztelését tűzi ki céljául. Ezt a kettősséget a filmben valahol mélyen a szerzetes is érzékeli, amikor így gyón: „bocsáss meg Uram, vétkeztem: katolikus vagyok és kommunista”.
• Maár Gyula: A kommunizmus múmiái (1990) dokumentumfilm
  Maár Gyula 1990-es dokumentumfilmje Leninről, Dimitrovról és Klement Gottwaldról szól. Egyikőjük sem nyugodhatott békében a temetőben. Mind a hármat bebalzsamozták és mauzóleumba vitték, hogy ott imádhassa őket a hálás utókor.

Propagandafilmek és vígjátékok a rendszer mellett:

• Gertler Viktor: Állami áruház (1952)
  Főszereplők: Gábor Miklós, Latabár Kálmán, Feleki Kamill
  Kocsis Ferenc kiváló dolgozó. őt nevezik ki az új állami áruház igazgatójává. Ilonka tehetséges divattervező. Ferenc és Ilonka eleinte inkább csak folyton vitatkoznak, pedig mindkettőjük életét a munka tölti ki. Természetesen hamarosan szerelem szövődik közöttük. Ferenc munkáját Boriska, a kedves, Dániel, a túlbuzgó, Klimkó, a konzervatív eladó és Glauziusz bácsi, a lelkiismeretes, becsületes, ám a régi, polgári időkből itt maradt könyvelő segíti. Eközben a régi, „reakciós” igazgató, Dancs elterjeszti a rémhírt, hogy hamarosan semmit sem lehet kapni a boltban, mert az új szocialista kereskedelem nem képes kielégíteni a keresletet. Felvásárlási akcióba kezd barátaival, ami tömeghisztériához vezet. Az új áruház azonban állja a vásárlók ostromát, s természetesen az utolsó pillanatban megérkezik az áruutánpótlás.
• Makk Károly: Fűre lépni szabad (1960)
  Főszereplő: Páger Antal, Tolnay Klári, Tordy Géza
  Rómeó és Júlia vígjátékba ágyazott története 1960-ból. A nagycsaládos munkás Kárász – egész pereputtyával, többek között jóképű fiával – egy meggondolatlan felajánlást kihasználva beköltözik a magas beosztású Kéri elvtárs villájába, ahol színésznő felesége és érettségiző lánya lakik. A Kéri villa nyugodt élete teljesen felbolydul. Miközben a szülők marják egymást, a fiatalok egymásba szeretnek. A gyerekek boldogsága az egyetlen dolog, aminek kedvéért a sértett szülők hajlandóak kibékülni. Szökött szerelmesek, őket s egymást üldöző szülők. Közben pedig nevelői célzattal elcsattan az a bizonyos „makarenkói pofon”… Ezzel a filmmel tért vissza a mozivászonra – még ha csak epizódszerepben is – az 1956-os szereplése miatt letiltott Sinkovits Imre.
• Herskó János: Két emelet boldogság (1960)
  Főszereplők: Garas Dezső, Domján Edit, Kaló Flórián
  Ez a bájos vígjáték egy frissen átadott ház lakóiról szól, miközben népszerűsíteni próbálja a paneléletet. Birkás doktor a hagyományos családmodellt kedveli, ezért zavarja, hogy felesége egy úgynevezett Mozgó Könyvtárban dolgozik. A lakás szalad, sőt időnként még főznie is kell, legfőképpen gombócot... Megoldás: ide kell költöztetni a mamáját, aki majd segít a háztartásban. Vagy mégsem?! Ferenc női fodrász, aki talán nem is alaptalanul állandóan féltékeny gyönyörű, vonzó feleségére. Farsangék állandóan vitáznak egymással. Korbuszéknál túl sok nemzedék él együtt a kis lakásban s főleg a nagymama okozza a bonyodalmakat. A Sipos családnál sem eseménytelen az élet. De minden jó, ha jó a vége!
• Szemes Mihály: Kölyök (1959)
  Főszereplő: Törőcsik Mari, Bessenyei Ferenc, Szabó Gyula, Zenthe Ferenc
  Kölyök, ez a kedves, kócos, kétbalkezes kislány már gyerekkorában a majdani gyárigazgató mellett sertepertél. ő az egyetlen, aki hisz az igazgató álmában, hogy a semmi közepén egyszer gyár fog állni. A leendő igazgató felkarolja az árvát, és a gyárban alkalmazza. Kölyök szinte minden munkahelyet kipróbál a gyárban, de mint annyi minden mást az életében, munkáját is hűbelebalázs módjára akarja megoldani. Már csak a villanyszerelőknél nem dolgozott. Amikor ide kerül, beleszeret új brigádvezetőjébe, Gordon Jóskába, aki sajnos észre sem veszi őt. A lánynak nagyon rosszul esik a mellőzés. Majdnem a Dunába fúl. Szerencsére pont jókor arra jár a jóképű Kondor Géza, aki megmenti, majd elviszi táncolni, felébresztve ezzel Gordon Jóska szerelmét. Erre már az aggódó „apák” is megmozdulnak, hogy egyengessék a szerelmesek útjait.
• Révész György : Hogy állunk fiatalember? (1963)
  Főszereplők: Kállai Ferenc, Tolnay Klári
  A film főhőse, Andris majdnem-kamasz. Szeretné, ha apja több időt szentelne rá, bizalomra, biztatásra vágyik, de a családfőt túlzottan lekötik hivatali problémái. Vagy ügyet csinál a vállalatnál felfedezett korrupcióból, vagy ügyesen elkeni a történteket. Feleségével napokig vitatkozik, hogy mi a fontosabb: lelki egyensúlya vagy egzisztenciája. Andris mindent hall. Hőst szeretne látni apjában, aki akár a vidéki, mellőzött létet is vállalja a becsületért. Az apa nem bírja a feszültségeket, és elköltözik zuglói rokonához otthonról. Andris utánamegy, hogy szembesítse a becsületesség követelményeivel. Hosszas vita után apja súlyos pofonokkal felel. Minden gyávaságát és dühét fián vezeti le, mert tudja, hogy a fiúnak igaza van. Talán fiatalkori önmagát látja benne. Végül mégis a nyílt megoldást választja: felfedi a hivatali visszaéléseket.
• Keleti Márton: Dalolva szép az élet (1950)
  Főszereplők: Balázs Samu, Ferrari Violetta, Latabár Kálmán
  A vígjáték az ötvenes évek kultúréletébe nyújt bepillantást. Helyszíne a váci gépgyár, ahol a gyári munkáskórus, az „Ezüstlant dalárda” már nem igazán népszerű. Karnagya a régi dicsfényében tetszelgő, ám valójában „reakciós" Réz Győző. A karnagy ragaszkodik hozzá, hogy benevezzenek az országos kórusversenyre. Felvonulnak a fiatalok képviselői: a "jampec" Swing Tóni, aki a nyugati tánczenéért rajong és a divatos táncokat majmolja. Ellenpontként mellette megjelennek a fiatal, megújulást akaró munkások, akik félve a bukástól - megpróbálják lebeszélni a tagokat a szereplésről. A fiatal munkások a pozitív irányt képviselik zenei téren is. A film egyik főhősét Simándy József alakítja, aki maga is munkásból, autószerelőből vált híres operaénekessé.
• Gertler Viktor: Én és a nagyapám (1954)
  Főszereplők: Gózon Gyula, Koletár Kálmán, Ruttkai Éva
  A történet egy új, szocialista nagyvárosban játszódik valahol Magyarországon, az 50-es évek közepén. A háború után árván maradt Bercit részeges nagypapája neveli, miközben városról városra járnak. Az öreg építkezéseken dolgozik, alkalmi munkákból igyekszik eltartani a családot. Daru Kati és családja faluról költözik a városba. Berci igazi különc, nehezen illeszkedik be az iskolába. Mindig kihívja maga ellen a gyerekek haragját, hogy mindenben ügyesebbnek és leleményesebbnek bizonyul társainál. Kis társnője, Kati, dédelgetett libája miatt számít különcnek. A két gyerek között barátság szövődik. A jóságos osztályfőnöknő gondoskodásával minden problémát megold. A két gyerek sikeresen illeszkedik be a szocialista közösségbe és legnagyobb kitüntetésként az úttörő nyakkendőt is megkapják.
• Keleti Márton: Civil a pályán (1951)
  Főszereplők: Soós Imre, Szusza Ferenc, Latabár Kálmán
  A magyar párt- és sportvezetés kísérletet tett a szó legszorosabb értelmében vett tömegjellegű testedzés meghonosítására. Ez volt az „MHK” mozgalom, azaz a Munkára, Harcra Készen! Teleki Jóska az üzem ünnepelt sztár-futballistája. Munkáját emiatt azonban elhanyagolja, és így brigádjuk a versenyben lemarad. Ezért összetűzésbe kerül a jól dolgozó, de a sportot nem szerető Rácz Pistával. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Pista megismerkedik Jóska húgával, akinek kedvéért sportolni kezd. Idővel a lányt és a sportot is megszereti. Sportfelelős lesz, és példája nyomán - az ellenzők gáncsoskodásai közepette is - egyre több dolgozó kezd aktívan sportolni.
• Máriássy Félix: Fügefalevél (1966)
  Főszereplők: Bessenyi Ferenc, Sinkó László, Halász Judit
  A kisváros főterén meztelen fiúszobrot lepleznek le, amelyről azonnal dörgedelmes cikket közöl a helyi újság. Az erkölcsös, szocialista közösségben azonban nincs helye egy meztelen szobornak. A kisváros nyugodt élete teljesen felbolydul, a szobor-ügy két pártra szakítja őket: fügefalevél vagy a „mezetlen” igazság. A maradiságon és prüdérián felháborodott fiatalok – tudtán kívül – elküldik egy pesti lapnak Csiki B., az ambiciózus ifjú újságíró írását, amelyben kiáll a szobor mellett. Csiki B. azonban nem akart ekkora nyilvánosságot. Ráadásul beleszeret a főszerkesztője lányába. Neki is és – karrierje érdekében – a főnökének is imponálni akar, ezért mindig az alkalomhoz megfelelően váltogatja az álláspontját.
• Bán Frigyes: Rangon alul (1960)
  Főszereplők: Bitskey Tibor, Sulyok Mária, Ráday Imre, Solyóm Ildikó
  Egy újabb szocialista Rómeó és Júlia történet. Jóska és Zsuzsa az Operaház bérletes előadásain ismerkednek meg, és gyorsan egymásba szeretnek. Ám a hajógyári munkásfiút, azaz a „melóst” Zsuzsa szülei nem fogadják szívesen. A mama és a nagynéni ellentmondást nem tűrően igazi, békebeli partit képzelnek el a lánynak. Az Amerikában élő rokonnak is ezt írják, és egy fogorvos jövendőbeliről regélnek a levelek. A nagyvonalú bácsi gyorsan küld is egy modern fogorvosi széket nászajándékba, Elza, a nagynéni pedig, aki titokban lóversenyre jár, talál is egy ehhez illő vőlegényt Zsombor személyében. Miközben az anyósok harcolnak, a bölcs apukák igyekeznek mindent elrendezni. Egyetlen probléma, hogy Jóska és Zsuzsa időközben titokban összeházasodtak.
• Révész György: 2x2 néha 5 (1954)
  Főszereplők: Ferrari Violetta, Zenthe Ferenc
  A film a sportrepülést népszerűsíti. Főhősei, Tóth Panna, a fiatal tanársegéd, és Kerekes András, aranykoszorús sportrepülő. Anna a vizsgán megbuktatja Andrást. Egy véletlen sorsolás folytán a repülőnapon Panna Kerekes András vezetésével indul sétarepülésre. András bravúrjaival meg akarja tréfálni a lányt, de a repülőgép egy fa koronáján köt ki. A vihar elől menekülő fiatalok között szerelem bontakozik ki. Közben parázs vita alakul ki, mert Panna hibásnak találja András új repülőgéptervét. Panna elsajátítja a sportrepülés mesterségét, András pedig a műegyetemi tananyagot. A kellemes humorú vígjáték korabeli slágerekkel fűszerezve válik még izgalmasabbá…